A 23 méteres érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Pedig azokból nincs sok, az érdi mellett hasonlót csak Egerben, Pécsett láthatunk, Szulejmán szultán szigetvári dzsámijának minaretje pedig egy 1721-es villámcsapás nyomán annyira csonkult, hogy csak félig számít. (Időközben Esztergomban is feltártak egy dzsámimaradványt, de torony nélkül. )

Az érdi minaret erkélyét és toronysisakját és erkélyét is valószínűleg egy villámcsapás omlasztotta le, és szintén ugyanolyan magányosan áll, mint a sokak szerint legkecsesebbnek tartott egri Kethüda minaret - törökök távozása után a dzsámi Érden is elpusztult a minaret mellől.

Zömök törzse 12 szög alaprajzú, felső körerkélyéhez 53 változó magasságú és kicsorbult csigalépcső fok vezet fel, a belső megvilágítását pedig a torony falába épített résnyi nyílásokkal érték el. Az érdi dzsámit és minaretet az 1566-ban Szigetvár ostrománál elhunyt I. Szulejmán szultán parancsára építtette a simontornyai szandzsák ura, Hamza bég – nem véletlenül nevezték a hódoltság korában a mai Érdet Hamzsabégnek. Egy háromszáz katonára szabott palánkvár részeként épült meg sóskúti mészkőből, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze és a valahai római hadi út nyomvonala mellett.

Jól látszik, hogy az erkély meg fölé nyúló toronysisak nem a török időkből való – a hatvanas-hetvenes években a régészek nyomán itt tevékenykedő restaurátorok ügyeltek rá, nehogy bárkit is megtévesszenek a torony felső negyedének koráról. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik, a hiányzó részek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő vasbetont használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és kiegészített részek elkülönülése - a minaret új vasbeton sisakja így kissé ridegszürke, jól bírja viszont az időjárás viszontagságait. A régészek szerint a palánkvár észak-déli irányban 150 méter hosszú lehetett, és a csonka minaret körül a dzsámi kiterjedését és a Mekka felé tájolt mihrab-fülkét is jelezni tudták a díszburkolattal.