Egy hely…2 a Szabadság-szobor
Fázik-e ott fönt egyszál ruhában az az angyal vagy inkább halat emel a magasba, és inkább halas asszony? Esetleg férfi volt eredetileg a Szabadság Géniusza, kezében propellerrel, ami csak idővel alakult át pálmaággá?
Az egykori Felszabadulási Emlékmű ma egyszerűen csak Szabadság-szobor és a lábánál őrként álló szovjet katona nélkül. 33 éve az első és egyetlen magyar űrhajós, Farkas Berci is ennek a makettjét vitte magával a világűrbe (egy szovjet űrhajós oldalán), ami nem lehetne 
ország első számú emlékműve, ha múltjáról és jelentéséről nem lenne élő még ma is annyi legenda.
Modellje állítólag világszép nő volt, akinek testét a szobrász állítólag nem csak látásból ismerte, ezt a szobrászt pedig Vorosilov marsall szintén állítólag a Műjégpálya mellett található Íjászának hatása alatt választotta ki.
Kisfaludi Stróbl Zsigmond néhány évvel korábban és nem is annyira állítólag már megtervezte a Héja repülőjével az orosz fronton lezuhant Horthy fiú, István emlékművét, de mivel az ostrom alatt elpusztult, bizonygathatta eleget, hogy egészen más lett volna. Sárkányölője így is kínosan ugyanaz, mint egy korábbi nyíregyházi huszáremlékművén, csak ott éppenséggel magyaros paszományba bújtatta.
Törött légcsavart tartó, zuhanó férfi vagy légcsavarra emlékeztető ágat/halat tartó nő – a Történelem cinikus fordulatai ellen védekező nép gyakran nem csak az úgynevezett Szabadságot, de a Történelem cinikus fordulatait is szívesen látta bele az ország központi emlékművébe. (És akkor kinek is az emléke?)
A távolról kecses nőalak közelről lassan pusztuló bronzelemek robosztus építménye, és ahogy Jancsó Miklós Anyád, a szúnyogok című filmjében Kapa és Pepe társaságában közelről is láthattuk, kifehéredett szemekkel és vakon néz a semmibe/messzibe.
A Szabadság-szobrot kétszer akarták lebontani eddig. 1956-ban csak a mellékalak, az őrző szovjet katona ledöntéséig jutottak, de a szabadság géniusza egyetlen percre sem maradhatott szovjet felügyelet nélkül – visszaállították. A rendszerváltozás után Szentjóby Tamás képzőművész lepelbe burkolta, mint a kommunizmus tovalibbenő, többtonnás kísértetét, de lebontását csak néhány fantaszta gondolta komolyan. Később kiderült aztán az is, hogy az a propelleres Horthy emlékmű nem is itt állt volna, hanem a Petőfi – akkori Horthy Miklós – híd budai hídfőjénél, a 13 méteres nőalak pedig maradt, ami: városi jelkép, Budapest egyik azonosítási pontja, turistafotók kedvelt célpontja.
Egy tíz évvel ezelőtti felmérés szerint eszmei értéke 442 millió forint.
Akiről mintázták: Thuránszky Elemérné (született Gaál Erzsébet)
"Senkiben nem éreztem úgy a tiszta lángolást, mint ebben a vidéki lányban" - nyilatkozta később Kisfaludy, aki műterméből sétálni indult, amikor a Dózsa György út és a Thököly út sarkán megpillantotta, majd leszólította későbbi modelljét. A modellkedés hat-nyolc napig tartott, és valóban állva, egy pálmaágat kellett tartania rendszeresen – úgy tizenöt - húsz percig.
Honoráriumot nem kapott érte, állítása szerint „Zsiga bácsi nagyon skót volt", beüvegeztette viszont a lakása ablakát és szenet is szerzett neki az ínséges időkben. A szobra avatására már nem hívták meg a vidéki lányt, aki csak olvasott arról.
A szentgotthárdi szanatóriumban dolgozott, amikor 1951-ben egy osztályidegen agrármérnökhöz ment férjhez, (Thuránszky Elemér apja korábban főispán volt Borsod megyében). Később különváltak, a lányát, Évát nevelte, aki 2008-ban az RTL XXI. Század című műsorának is nyilatkozott…Thuránszky Elemérné (született Gaál Erzsébet) utoljára a Soproni Állami Szanatóriumban volt röntgenes, onnan ment nyugdíjba és évekkel később meghalt.
